Helyi élelmiszerekről általában

Helyi Élelmiszer

Minden egyes forint, melyet egy távoli intenzív gazdaságban előállított élelmiszerre költünk, a környezetet a hazai termelőket, ezen keresztül a helyi gazdaságot, és a saját egészségünket veszélyezteti.

A Távolság ára!

Kínai fokhagyma? Argentin cseresznye?
A nagy távolságból érkező élelmiszerek eredete és összetétele bizonytalan , a megtett több száz kilométerről, a hozzákevert adalékanyagok, tartósítók mennyiségéről mit sem sejt a gyanútlan vásárló . Nem gondolnánk, de ha ilyen élelmiszereket vásárolunk, nemcsak a környezetet és az egészségünket veszélyeztetjük, hanem a hazai gazdaságot is gyengítjük!

Távolság és környezet

Manapság a szupermarketek polcain található étel a „termőföldtől a tányérig” hatalmas távolságokat tesz meg (Élelmiszer-kilométer - Food Miles: Minél több kilométer adható hozzá képzeletben egy adott élelmiszerhez, annál kevésbé nevezhető az az élelmiszer fenntarthatónak és környezetvédelmi szempontból kívánatosnak. Az élelmiszer-kilométer kifejezés a termék termelő és a fogyasztó között megtett útjára utal ), ami hihetetlen mértékű pazarlást és felesleges környezetszennyezést jelent. Az árucikkek levegőben való szállítása, mely a tengeri szállításhoz viszonyítva 40-szer annyi üzemanyagot igényel, manapság bevett gyakorlattá vált a világkereskedelemben.
Emellett nem elhanyagolható a csomagolás által termelt hulladékok mennyisége, melynek előállításához drága erőforrásokat használnak fel és kezelése rendkívül költséges és a csomagolóipar növekedésével komoly hulladék elhelyezési problémákat okoz a jövőre nézve.

Távolság és egészség

Az ipar azon van, hogy az élelmiszereket tartósítással, adalékokkal és más módon alkalmassá tegye a kontinenseken átívelő szállításokra, és a minél hosszabb tárolhatóságra, hogy a többi adalékot, mint a szín-, állomány, ízfokozókat ne is említsük.
(Forrás: Simonyi Borbála, Varga Géza : Ki mint vet? Kiadvány)

Távoli és helyi termelők

Fogyasztási döntéseink azért is mérlegelendők, mivel a távolról érkező termékek választása miatt a hazai termelők ellehetetlenülnek. A nemzetközi kereskedelmi egyezmények a külföldi nagyvállalatoknak, multinacionális cégeknek kedveznek, akiknek lehetőségük van termékeiket jóval az előállítási ár alatt, dömpingáron a piacra dobni. Evvel a helyi gazdálkodók megélhetése veszélybe kerül. 2004 óta hazánkban is ez zajlik . A helyi beszállítók, termelők alulmaradnak a nagy távolságokról érkező árucikkekkel folytatott versenyben, így a helyi gazdaságok, melyek friss termékekkel rövid szállítással el tudnák látni a vásárlókat tönkremennek. Ily módon azáltal, hogy mit veszünk le a boltok polcairól, hatásunk lehet a hazai termelők megmaradására és a helyi gazdasági helyzetre is.

Méltányos kereskedelem

Ha elkerülhetetlen, hogy távolról érkező terméket vásároljunk, (kávé, tea stb.) tegyük azt „méltányos módon”. Sok terméket olyan körülmények között állítanak elő a fejlődő országokban, ahol gyermekmunkát alkalmaznak, és a gazdálkodókat, munkásokat teljes mértékben kizsákmányolják, érdekeik és sokszor jogaik is alapvető módon sérülnek. Ez ellen, a tudatos fogyasztás érdekében jött létre a Fair trade (méltányos kereskedelem) nemzetközi mozgalom amely egy védjeggyel garantálja a termékek méltányos előállítását. A mozgalom célja, a termelők (általában kisparaszti szövetkezetek) munka- és életkörülményeinek a javítása, és a gyermekmunka betiltása a fejlődő országokban. Ezen kívül ösztönzik a termelőket a piacképes, jó minőségű termékek előállítására, a munka ellenértékének tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok képzésére. Elsősorban a közvetítőket kiiktató, hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat támogatják.

Miért jó a helyi termék?

Megbízható - Friss - Fenntartható

  • Több embernek ad munkát ( Avval, hogy a hazai termelők megélhetését biztosítjuk, a vidéket kimozdíthatjuk „a szegény rokon” szerepköréből és visszaadhatjuk a vidéki társadalom önnfentartásának egyik kulcs elemét. A tönkrement gazdálkodók, a szerepét vesztett vidéki lakosság a városok problémájává, terhévé váltak, ezért a városban élő fogyasztóknak/lakosságnak be kell látnia, a jó minőségű élelmiszer termelése mellett a helyi gazdálkodók megélhetésének támogatása az ő érdeküket is nagyban szolgálja.)
  • Ízletes és friss (A helyileg termelt élelmiszer ízletesebb. A természetes körülmények között beérő gyümölcs ízletesebb, mint az ún. „jól szállítható”, vagyis éretlenül leszedett és üvegházhatást okozó gázokkal (pl. metán) mesterségesen érleltetett fajták és fajok. A szállításon rengeteg időt lehet megspórolni: míg az import áru napokat, néha heteket áll raktárakban - ahol viasszal, gázzal, elektromos hűtéssel próbálják tartósítani -, addig a helyi termék frissebb.)
  • Kisebb környezetterheléssel, rövid szállítás („Élelmiszer kilométerek”) A földrajzi távolság lecsökkenésével a szállítás okozta szennyezés lecsökkenthető, a tartósításhoz szükséges kémiai anyagok mellőzhetőek, a minőségi, beltartalmi romlás megakadályozható a termék gyors eljuttatásával a fogyasztóhoz.
  • Közösség pénze helyben marad, helyi gazdaság erősödik (helyi élelmiszerláncok egyre több helyen jönnek létre világszerte, felismerve azt, hogy minél közelebb marad az élelmiszer a megtermelés helyéhez, annál nagyobb százalék jut a vételárból a gazdának illetve a régiónak. Az angol New Economics Foundation (Új Közgazdaságtani Alapítvány) tanulmányából kiderül, hogy bármilyen helyi valutát is használunk, ha helyi élelmiszerre költjük, kétszer annyi bevételhez juttatjuk a közösséget, mintha a pénzt a szupermarketben költenénk el . A fogyasztók különböző módokon, különböző helyeken szerezhetik be ezeket a termékeket. )
  • Termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolata jön létre (A helyi termékek fogyasztásánál bizalmon alapuló, közvetlen gazda-fogyasztó kapcsolatok alakulhatnak ki, ahol mindkét fél együttes érdeke a jó minőség, megbízhatóság, közvetlen ismeretség. A fogyasztónak így lehetősége nyílik több információhoz jutnia az előállítással kapcsolatban, és személyes kapcsolatot kialakítani a termelővel, aki a nevét és az arcát adta az általa előállított termékhez.)

Bizalom - egészség - közösség

Hol juthatunk helyi termékekhez?

  • Termelői piacon
  • Gazdasági boltokban
  • Bioélelmiszert árusító boltokban
  • Helyi zöldséges boltokban
  • Dobozrendszereken keresztül
  • Fogyasztói társulás, önszerveződő csoportok által
  • Termelő-fogyasztó hálózat
  • Fogyasztó/ Közösség által támogatott mezőgazdálkodásból(CSA)
  • Szedd magad akció!

Termeszd magad ! Városi kert mozgalmak!

Közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA-Community Supported Agriculture)
A termelő-fogyasztó együttműködések során, mint amilyen a közösség által támogatott gazdálkodás is, megoszlik a fogyasztók és termelők közt a kockázat és a haszon. A kapcsolat szorossága a termelők és fogyasztók elkötelezettségi szintjétől függően különböző mértékben változik. Fő célja, hogy újra összekösse az embereket az élelmiszer forrásával.
A termelő számára biztos jövedelmet jelent az állandó vásárlói kör; a fogyasztók anyagi, erkölcsi és közösségi támogatására építve képes a gazdálkodó a termelésre, az élelmiszer-előállítás folyamatára koncentrálni. Az értékesítés során nincs szüksége közvetítőre, kereskedőre. Emellett személyes, közeli kapcsolatot alakíthat ki a fogyasztókkal, akiktől állandó visszajelzést kap, illetve szorosabb kapcsolatokat és együttműködést alakít ki más gazdálkodókkal
A fogyasztók számára is számos előnnyel jár egy CSA-gazdasághoz való csatlakozás. Egyrészt friss, egészséges, biztonságos élelmiszerhez jutnak, sokszor a bolti áraknál kedvezőbben, és tisztában vannak az évszakhoz kötődő, szezonális élelmiszerfogyasztás előnyeivel. Tudják, mely gazdálkodótól és gazdaságból származik az asztalukra kerülő étel, valamint – egy közösség részeként – közvetlenül támogatnak egy helyi gazdálkodót.
Az egészséges, biztonságos élelmiszerhez jutás fő garanciája, hogy a CSA-gazdaságok főként ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodási módszereket alkalmaznak

Az önszerveződő fogyasztói körök

Abból a célból hozzák létre családok, barátok, közösségek, hogy közösen keressék fel és szerezzék be a helyi élelmiszereket a termelőktől. Általában ezek olyan nem formális, önszerveződő közösségi csoportok, amelyek megbízható, jó minőségű élelmiszerrel szeretnék ellátni családjaikat, ezért felkeresik a gazdákat és együttesen intézik beszerzéseiket. (pl: Szatyor bevásárló közösség, Csiperke kör).

A „Szedd magad!”, „Termeszd magad!”akció!

A Szedd magad! akció Magyarországon igen elterjedt volt - szintén a fogyasztók aktív részvételével történt, és jó alkalmat ad a termelő-fogyasztó közti kapcsolat erősítésére és a fogyasztói közösség kialakulására. A legbiztosabb módja a jóminőségű egészséges élelmiszerhez jutásnak viszont ha saját kiskertet gondozunk, akár egy kis erkélyen, akár egy családok egy közös udvaron. Számos nagyvárosi közösség, család, iskolák udvarán, parkokban, közös telkeken kertészkedik együtt (Az Urban Agriculture Network (Városi Mezőgazdálkodási Hálózat szerint megközelítőleg 800 millió ember vesz részt a városi gazdálkodásokban, többségük a saját családja számára termel), alkalmat adva így a szórakozásra és közös munkálkodásra a friss levegőn. A balkonládában megbújó bazsalikomoktól a nagy zöldségeskertek ápolásáig, minden perce örömet hoz a kertészkedésnek!

Közvetlen értékesítés

Ez esetben a gazdálkodók piacán, internetes eladással, dobozrendszerek házhoz szállításával, vagy éppen a háztól való értékesítés útján a gazdaudvar hálózaton keresztül juthatnak a vásárlók jó minőségű hazai termékekhez. (Hunyadi téri termelői piac, gazdálkodó üzletén keresztül, Szociális bolt hálózat- MAGOSZ, Tájbolt hálózat, SZÖVET Élő-Tisza, Cserpes Sajtműhely boltok, Bioéléskamra, Ebio , Varga Biogazdaság, a termelő udvarán, a közeli utcán, téren, útmentén való árusítás, Kamra-túra a Homokhátságon.)

Tudtad, hogy… Kanadából indult ki a "100 mérföldes diéta" nevű mozgalom? Ennek hívei csak azt eszik és isszák meg, ami ezen a távolságon belül készült. Akik így élnek, rengeteg időt töltenek a helyi gazdák és áruk felkutatásával, és legtöbbször kiiktatják fogyasztásukból az importárukat. „Amikor egy átlagos amerikai asztalhoz ül, az étel minden összetevője átlagosan 1500 mérföldet utazott" - olvasható a mozgalom elindítóinak a honlapján. Mindeközben a mozgalom alapítói szerint helyben is megtermelhető szinte minden, amire szükségük van. (www.100milediet.org)

Tudtad, hogy a narancslé, miközben Brazíliából eljut Európába, 12.000 km-t tesz meg; áthalad különböző országokon és átesik a préselés, sűrítmény készítés, fagyasztás; újra nedvesítés és csomagolás mozzanatain!

Források: Hayes, M.(2001): Helyi élelmiszer kézikönyv. Nyitott Kert Alapítvány, Gödöllő, 20-21.p.
Simonyi b. (2005):, Ki mint vet! Kiadvány, Védegylet, Budapest

Ajánlott honlapok:
http://www.slow-food.hu/
http://www.slowfood.com/
http://www.100milediet.org
http://www.sustainweb.org
http://www.alimenterra.org/
http://www.tve.hu

Könyv, Kiadványajánló:
Goodall, J.(2005): A remény gyümölcsei. ATHENEUM 2000 Kiadó, Budapest, 62-64 p.
Hayes, M.(2001): Helyi élelmiszer kézikönyv. Nyitott Kert Alapítvány, Gödöllő, 20-21.p.